A munkahelyi jogviszony létesítésének első és egyik legfontosabb mozzanatai közé tartozik a próbaidő intézménye. Ennélfogva mindenkinek, aki új munkahely keresésén, váltáson gondolkodik jó, ha tisztában van a próbaidővel kapcsolatos jogi tudnivalókkal. E heti cikkünkben a próbaidővel kapcsolatos általános jogi kérdésekkel, ill. a próbaidő gyakorlata körüli gyakori félreértésekkel foglalkozunk.

Hadd tisztázzam először magát a fogalmat azok kedvéért, akiknek csak halvány ismereteik vannak a próbaidővel kapcsolatosan.  Röviden, a próbaidő egy változó hosszúságú időtartam a munkaviszony kezdetén, amely mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak lehetőséget biztosít, hogy eldöntsék: akarnak –e együtt dolgozni. Még egyszerűbben kifejezve:

a próbaidő az a mozgástér, amit a jog biztosít, hogy akár a főnök akár az új alkalmazott visszatáncoljon a munkaviszonyból.

A Mt. alapján a próbaidő hossza nem lehet hosszabb, mint 3 hónap. Közalkalmazotti munkaviszony esetében lehetőség van hosszabb, akár 4 hónapos próbaidő megállapításáról is. A próbaidő alatt mind a munkaadó, mind a munkavállaló azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a munkaszerződést – amennyiben erről írásban nyilatkozik.

Új munkakörbe helyeztek. Ilyenkor is kell próbaidő?

A munkáltatók sokszor felvetik új munkakörbe helyezéskor a próbaidő ismételt kikötését.

Azonban a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezése alapján próbaidőt kizárólag a munkaviszony kezdetétől lehet kikötni, tehát a próbaidő újbóli kikötése még a munkakör módosítására tekintettel sem lehetséges.

Gyakori félreértések

Megeshet, hogy a munkaviszony létesítésekor a felek nem rendelkeznek a próbaidőről, legfeljebb csak szóban. Ha a munkaszerződés aláírása után pár nappal jut eszükbe, hogy rendelkezni kellett volna a próbaidőről akkor sajnos ez jogszerűen már nem lehetséges.

Nincs próbanap, próbamunka – ha a munkáltató a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére utasítja a dolgozót, a jogviszony létrejön, annak minden következményével együtt.

Szintén előfordulhat, hogy a próbaidő alatt, a munkaszerződés egyoldalú felmondását követően a munkavállaló végkielégítésre számít. Ez viszont szintén a jogi ismeretek hiányából fakad, ugyanis a Mt. vonatkozó jogszabálya alapján a próbaidőben való szerződésbontás után nem jár végkielégítés. Ennek előzetes ismeretében később nem ér csalódás senkit.

+ Ügyvédi tipp

A munkaviszony biztonságos megkezdésének “nulladik” kilométerköve a pontosan kidolgozott és figyelmesen átnézett munkaszerződés. Ha az új munkahelyünkön úgy akarnak munkába állásra kérni, hogy szerződést még nem írtunk alá, nyugodtan és határozottan képviseljük az érdekeinket. Nem tudom elégszer hangsúlyozni az elővigyázatosság fontosságát. Ha egy jól kirészletezett munkaszerződés van a kezünkben – amit akár egy munkajogban jártas ügyvéddel át is nézetünk(!) – akkor szinte biztos, hogy a későbbiekben nem ér majd kellemetlen meglepetés sem a próbaidő, sem a munkaviszony más területei kapcsán sem.

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja.)