Évindító cikksorozatom keretében rögtön szeretnék egy új, meglehetősen speciális – ám reményeim szerint annál hasznosabb – jogi témát körbejárni. Ez pedig nem más, mint a magánvezetékes közműellátás és az annak jogi vetületei. A magánvezetékes rendszerek és a rajtuk keresztül történő villamosenergia-továbbadással kapcsolatos tudnivalók feltehetően nem tartoznak a leghétköznapibb ismereteink közé. Cég- vagy ingatlantulajdonosként – különösen, ha üzleti célú ingatlan bérlésében vagy bérbeadásában vagyunk érintettek –nem árt tisztában lenni a témakör alapvető fogalmaival. Cikkemben ezeket gyűjtöttem össze.

Mégis, mi az a magánvezeték? Miért kell róla tudnom?

A vonatkozó jogszabály alapján magánvezeték a közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál.

... és most megpróbálom mindezt magyarul. Nézzünk meg egy szemléltető példát.

Adott egy téglalap alakú iparterület, melyen tíz kisebb cég bérel (vagy tulajdonol) ingatlant. Az ő villamosenergia-ellátásuk leggyakrabban a következőképpen történik: a területileg illetékes elosztói engedélyes (ELMŰ, ÉMÁSZ, E.ON, stb.) egy úgynevezett közcélú vezetéken eljuttatja az áramot a telekhatáráig (közcélú csatlakozási pontig). Innen a tíz kisebb céghez a telekhatártól a magánvezetéken jut el a villamos energia, melynek a tulajdonosa és üzemeltetője jellemzően az ipartelep tulajdonosa egy személyben.

A magánvezeték üzemeltetése

A magánvezetékes rendszerrel kapcsolatos engedélyesi-üzemeltetői feladatok a konkrét helyzettől függően eltérőek lehetnek, de alapvetően ide tartozik az ellátásbiztonság garantálása, ennek érdekében a rendszer karbantartása, a jogszabályoknak megfelelő szerződéses és számlázási rendszer bevezetése és üzemeltetése, továbbá az adminisztratív vonatkozások kezelése (pl. a mérőrák hitelesítése stb.), esetleg magának a rendszernek a fejlesztése az iparterületen belül, ide értve a teljesítménnyel kapcsolatos kérdéseket is. Tehát az üzemeltetés fogalmát a fenti példa alapján a tíz cég áramellátásnak problémamentes biztosításaként összegezhetjük.

Az üzemeltetésnek értelemszerűen vannak költségei, ezen felül az üzemeltető az alábbi díjakat érvényesítheti a bérlők felé:

• magánvezeték-használati díj:
  a magánvezetékes rendszer üzemeltetésével felmerült költségek és egyéb ráfordítások ellenértéke

• az elfogyasztott elektromos áram díja:
  ezt az összeget az üzemeltető haszonszerzés nélkül továbbszámlázza a vételező bérlők felé

• rendszerhasználati díj:
  az üzemeltetőnek fizetnie kell az elosztói engedélyes szolgáltató felé a közcélú vezetékrendszer használatáért, és ennek díját – szintén haszonszerzés nélkül – allokálja a vételezők között

• egyéb adók, vagy adó jellegű hatósági díjtételek.

Mindezeket az üzemeltető a számlázás során tételesen és átláthatóan köteles feltüntetni.
A villamos energia továbbadása külön kezelendő a bérleti jogviszony egyéb elemeitől, úgymint a bérleti díj, tehát többek között külön szerződést is kell rá kötnie a feleknek.

+ Ügyvédi tipp

Az esetlegesen felmerülő kellemetlenségek elkerülése érdekében mindenképp megéri egy kis figyelmet és időt fordítani a magánvezetékes rendszerekre vonatkozó jogszabályok és előírások megismerésére, hiszen ezzel akár hosszú és költséges pereknek is elejét vehetjük, továbbá, amennyiben magánvezetéket üzemeltetünk, a szabályos rendszer kialakításával és üzemeltetésével elkerülhetünk egy akár több tízmillió forintra rúgó bírságot is. A jogtudatosság ezen a területen sem elhanyagolható, adott esetben érdemes szakértőhöz fordulni!

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).