Mindaddig, amíg otthon a lámpafénynél, olvasás közben ér bennünket áramszünet, a probléma ugyan kellemetlen, de nem feltétlenül jár hosszú távú következményekkel. Egy váratlan áramszünet viszont komoly adatvesztést, meghibásodást, rongálódást, azaz súlyos anyagi kárt is okozhat, amennyiben nagy értékű, vagy kiemelten értékes adatokat tartalmazó eszközökkel (nagy teljesítményű számítógépek, vagy gépparkok, erősáramú berendezések stb.) dolgozunk. A Fővárosi ítélőtábla az ilyen esetek orvoslása és a fogyasztók védelme érdekében ítéletet is hozott a közelmúltban.
Kié a felelősség?
Az Ítélőtábla nemrégiben egy konkrét eset miatt foglalkozott behatóbban az áramszünet okozta károk ügyével. Az ítélet szerint az áramszolgáltatónak kell bizonyítani, hogy az áramszünetet megelőzően nem lépte túl a feszültségingadozás megengedett mértékét és/vagy, hogy a tönkrement gép nem volt megfelelően biztosítva túlfeszültség ellen. Magyarán
a szolgáltatónak igazolnia kell tudni, hogy nem ő a felelős.
Ha ezt nem tudja megtenni, ki kell fizetnie a fogyasztónak az okozott és bizonyított kárt. Ez viszonylag ritka, de ha megtörténik, komoly kártérítési összegek mozdulhatnak meg.
Egy konkrét eset
A fent említett konkrét esetben egy áramfogyasztót 70 000 Ft-os kár ért otthonában, mikor egy előre nem jelzett áramszünet során gázkazánjának vezérlőpanelje tönkrement, javíthatatlanná vált. Korábban ugyan jeleztek egy konkrét áramszünetet, de a bejelzett időpont után nem sokkal egy újabb, kb. 20 perces áramszünetre került sor – egy hangos csattanás kíséretében. Ezt követően észlelte a fogyasztó, hogy a kárkazán vezérlőpanelje nem működik. A kiérkező szakember megállapította, hogy a panelt teljességgel ki kell cserélni.
Miután a fogyasztó a cseréről szóló 70 000 Ft-os számla kíséretében az összeg kifizetését kérte a szolgáltatótól, a társaság – ahogy az mamutcégektől szokás – elutasította a kérelmet. Hősünk ekkor fordult a Budapesti Békéltető Testülethez.
A Testület megállapította, hogy a fogyasztó kérelme teljesen jogos, valóban számlával igazolta a káresetet, valamint az is bizonyítható, hogy a szolgáltató okozta a kárt – túlfeszültséggel. A testület ezután ajánlást írt a javítás árának megtérítésére. A szolgáltató cég nem hagyta magát, bíróság előtt támadta meg a Békéltető Testületet.
A Fővárosi Ítélőtábla azonban már másodfokon is megállapította, hogy a Testület által benyújtott igény jogszerű, a szolgáltatónak valóban ki kell fizetnie az okozott 70 000 Ft-os kárt.
Ilyen egyszerű? Vagy mégsem?
Nagyon fontos, hogy a fogyasztónak a kárt pontosan, számlákkal vagy a javításról szóló nyugtákkal igazolnia kell tudnia a szolgáltató előtt. Előfordulhat azonban, hogy a szolgáltató annak ellenére is kivonja magát a felelősség alól, ha ez megtörtént. Ha a szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az áramszünetet követő visszakapcsolás során nem volt túlfeszültség (pontosan: a feszültség nem haladta meg az üzletszabályzatban található mértéket), akkor hiába lengetjük a javítási számlákat – nem valószínű, hogy kártérítésre számíthatunk. Ugyanígy, ha a készülékünk nem volt ellátva szakszerű védelemmel túlfeszültség ellen, szintén nem sok jót remélhetünk. Ha mindezeket a szolgáltató nem képes bizonyítani, mi magunk a kárt viszont annál inkább, akkor jó eséllyel érvényesíthetjük a kár összegét.
+ Ügyvédi tipp
A fenti eset egy újabb, kiváló példa a blogomban már számtalanszor említett jogtudatos életmódra. Ha ehhez hasonló helyzetbe kerülünk, ne adjuk fel és ne törődjünk bele! Mielőtt még rögtön a pénztárcánkba nyúlnánk és annyiban hagynánk a dolgot, győződjünk meg róla, hogy ki a felelős az okozott kárért. Ha bizonyítani tudjuk a szolgáltató felelősségét, akkor igenis érvényesítsük a jogainkat. Ha kell, igényeljük jogi képviselő, vagy más hozzáértő szakember segítségét.
(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).