Nem is kérdés, hogy a termőföld hatalmas érték. Ezért is fontos az előrelátó, gondos tervezés, ha földjeink jövőjéről van szó. Cikkemben bemutatom a termőföld öröklésével kapcsolatos hamarosan hatályba lépő jogszabályi változásokat, illetve megmutatom, hogy mit tehetünk, ha ezek helyett saját akaratunkat akarjuk érvényesíteni.
Ma Magyarországon kb. 2,5 millió hektár termőföld van osztatlan közös tulajdonban. Ez a tulajdonosi konstrukció hosszú ideje jelent problémát hazánkban. A földek elaprózódása nemcsak a versenyképességet befolyásolja, de hat azok művelhetőségére és komoly adminisztrációs nehézségek elé állítja a földtulajdonosokat és a gazdákat.
A 2020-ban elfogadott törvénycsomag több lépcsőben igyekszik rendezni a problémát.
2021. januárjában hatályba léptek a földeken már fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló rendelkezések. Ezek a már kialakult „szerencsétlen” konstrukciók helyrehozatalát igyekeznek elősegíteni. Azonban 2023. január elsejétől újabb csomag lép majd hatályba, mely már magához a probléma gyökeréhez nyúl vissza. Innentől kezdve, ha a föld tulajdonosának több örököse van, az örökösök nem osztatlan közös tulajdont fognak szerezni, hanem az alábbi 3 lehetőségből tudnak majd választani:
- osztályos egyezséget kötnek,
- természetben megosztják az örökölt területet, vagy
- értékesítik és a befolyt vételáron osztoznak, vagy az állam javára felajánlják.
Mit is jelentenek ezek?
Osztályos egyezség esetén az örökösök a hagyatéki eljárás keretén belül, a hagyatéki vagyonról (és csak kizárólag ennek sorsáról!) egymás között megegyezhetnek. Így tehát az örökösök maguk dönthetik el, hogy ki örökölje a termőföldet és ki a hagyaték más elemeit. Itt fontos lehet megjegyezni, hogy az örökösök nem feltétlenül azonos részt fognak kapni a hagyatékból. A közjegyző az egyezség alapján adja majd át a hagyatékot.
Amennyiben az örökösök nem kötnek osztályos egyezséget, úgy megállapodhatnak a termőföld megosztásában. Ennek szabályai lényegében megegyeznek a hatályos osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályaival. Tehát a föld tényleges, arányos felosztásra fog kerülni az örökösök között.
Felmerülhet bennünk a jogos kérdés: de hát nem pont az a cél, hogy ne aprózódjanak el a földek? A válasz az, hogy de, igen. Éppen ezért nem lehet kisebb a megosztás során a kialakításra kerülő ingatlan a törvényben meghatározott területi minimumnál. Számokban kifejezve: ez nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú.
Harmadik lehetőségként az örökösök az ingatlant egyben értékesíthetik; ebben az esetben a vételárból örökségükkel arányos mértékben fognak részesülni. Ha nem kívánnak élni ezzel a lehetősséggel dönthetnek úgy is, hogy a termőföldet felajánlják az államnak.
Mit tehetünk, ha a törvényi rendelkezések helyett saját akaratunkat akarjuk érvényesíteni?
Rendezzük előre, még életünkben a földünkre vonatkozó kérdéseket! Ekkor állhat elő az a helyzet, hogy mi döntsünk, és helyettünk ne a törvényi szabályok lépjenek életbe.
Örökhagyóként öröklésre vonatkozó elképzeléseinket, szándékainkat célszerű előre megbeszélni az érintett örökössel/örökösökkel, hogy az nekik is megfelelő legyen, hiszen nem kis felelősség a földtulajdon, illetve nem is biztos, hogy az adott örökös tud, vagy kíván a földdel mit kezdeni.
Amennyiben kialakulni látszik az örökléssel kapcsolatos családi megállapodás, úgy azt mindenképpen célszerű egyeztetni ügyvéddel is avégből, hogy az jogilag is megfelelő legyen, hiszen a szándékok nem mindig felelnek meg a hatályos előírásoknak. Egy profi ügyvéddel azonban mindenre lehet jogszerű megoldást találni.
+Ügyvédi tipp
Amennyiben földjeink öröklésével kapcsolatos elképzeléseinket, szándékainkat érvényesíteni, még életünkben rendezni kívánjuk, kiemelten fontos a törvények által meghatározott formaiságok betartása, gondoljunk csak pl. egy végrendelet szigorú alakiságaira. A későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében mindenképpen érdemes ügyvéd, vagy más jogi szakértő segítségét kérni a vonatkozó dokumentumok szakszerű elkészítésében.
(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).
