Sokan nem is gondolnák, hogy a Magyarországon levő hagyatékok mintegy 25%-át külföldön található vagyonelemek alkotják. Ez alapján nem kizárt, hogy akár Önt, vagy egy közeli ismerősét egy nap azzal a hírrel fogadják, hogy külföldön található házat, járművet, pénzösszeget, céget vagy más vagyonelemet örökölt. Mielőtt a kedves Olvasóm megvenné a drága repjegyet és lefoglalná a hotelszobát, engedje meg, hogy röviden tisztázzam, mi is a teendő az ilyen típusú öröklés esetében.

Melyik ország joga érvényes?

Ha Önnek pl. az 56-os forradalom idején felmenői egy mai EU-s tagországba költöztek és ott halmoztak fel vagyont, akkor nem elhanyagolható, hogy felkészült legyen az ilyen helyzetekben való öröklés jogi hátterével kapcsolatban. A külföldön levő vagyontárgyak birtokba vételét az Európai Öröklési Rendelet szabályozza 2015 Augusztus 7 óta. Ez egy nemzetközi szintű jogi rendelkezés, mely a hagyatéki ügyekben alkalmazandó és melynek köszönhetően

nem kell egy Magyarországon élő, külföldi vagyontárgyakat örökölt személynek külföldre utaznia az öröksége megszerzéséhez

- abban az esetben, ha az örökhagyó halálakor Magyarországon volt. Az Európai Öröklési Rendelet szabályozása alapján ugyanis annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, ami az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye volt. Ebben az esetben nem mérvadó, hogy a vagyontárgy (pl. egy nyaraló az Adriánál) külföldön van. Ebben az esetben a fent említett rendeletnek köszönhetően, itthonról is intézhető a hagyatéki eljárás. Az eljárás első körben önkormányzati jegyző, majd pedig közjegyző előtt zajlik. Célja, hogy tisztázza az öröklendő vagyon mértékét, az örökösödésük személyét és részesedésük mértékét, ill. az öröklés jogcímét – majd minderről egy ún. hagyatékátadó végzést állítson ki.

Mik a kivételek? 

Az Európai Öröklési Rendelet értelemszerűen az EU-s tagországokra vonatkozik. Nem kell azonban aggódnunk azokkal az országokkal kapcsolatban sem, mint pl. az Egyesült Királyság, vagy egyes szomszédos (de nem EU-hoz tartozó) országok. Ezekkel az országokkal ugyanis Magyarország a hagyatéki ügyekre vonatkozóan kétoldalú jogsegélyszerződéseket kötött.

Ennek az együttműködésnek köszönhetően az –Észak-Írországban, Skóciában, Wales-ben, Angliában valamint Szerbiában, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában, sőt az Oroszországban örökölt vagyonelemek birtokba vétele sem lehetetlen küldetés. Az Egyesült Államoknál ugyan nincs ilyen együttműködési megállapodás, de a témában publikáló közjegyzők szerint az USA jogi működése lehetővé teszi a gyors hagyatéki ügyintézést.

Ezt tapasztalják a közjegyzők

A külföldi hagyatéki eljárások 90%-ában ingó vagyonelemek örökléséről van szó, 10%-ban csak ingatlanok örökléséről. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen típusú hagyatéki eljárások háromnegyede 3 hónap alatt, kisebb része pedig 3-6 hónap alatt zárul le. Az 1-2 évig elhúzódó hagyatéki ügyekért jellemzően nem a közjegyzők, sem pedig az illetékes külföldi szervek a felelősek, hanem az esetek többségében maguk az örökösök. Sok esetben pl. az örökösök nem hoznak a közjegyző tudomására nagyon fontos, az öröklést érintő információkat (pl. örököstárs kiléte, vagy újabb vagyontárgy). Az is megesik, hogy az örököstársak jogvitája miatt húzódik el egy ilyen eljárás.

+ Ügyvédi tipp

Fontos tudni, hogy a közjegyzőnek nem feladata az öröklendő vagyontárgyak mennyiségének és helyének felkutatása. Az örökös feladata elsősorban, hogy az eljáráshoz szükséges információkat felkutassa és a közjegyző tudomására adja. A későbbi ügyintézést mellett természetesen maga az örökhagyó könnyítheti meg azzal, ha még életében pontosan lekommunikálja családtagjaival a vagyontárgyak kilétét, mennyiségét és helyét.

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).