Az önzetlen karácsonyi ajándékozások során gyakran magasabb értékű ingó vagy ingatlan vagyontárgyak is gazdát cserélnek. Bár a jogi eljárás választása elsőre szokatlannak tűnhet, egy ajándékozási szerződéssel mind az ajándékozó, mind a megajándékozott megvédheti érdekeit.

Karácsony közeledtével világszerte milliók fejezik ki szeretetüket azzal, ha másoknak ajándékot adnak, reményeik szerint ezzel okozva örömet a megajándékozottnak. Ha az ajándékozó és a megajándékozott szándékai találkoznak, akkor – bár ők ritkán fogalmazzák meg ekként – közöttük szóbeli ajándékozási szerződés jön létre.

Nem árt azonban, ha az ajándékozó és a megajándékozott ugyanazt a nyelvet beszéli, különben előfordulhat, hogy a meglepetés  a kukában végzi. Ritkán történik meg ez olyan ajándékkal, amelynek tárgyáról a felek előzetesen egyeztettek.

Persze elveszne a varázs, ha a kisebb értékű vagyontárgyak ajándékozását is komoly megbeszélések előznék meg, ám az ügyletnek lehetnek olyan körülményei, amikor az erről szóló szerződést meghatározott formába kell önteni.

Mivel az ajándékozások során gyakran magasabb értékű vagyontárgyak is gazdát cserélnek, ezért - bár a jogi eljárás választása elsőre szokatlannak tűnhet - egy írásba foglalt ajándékozási szerződéssel a felek saját érdekeiket is megvédhetik.

Ha ingatlant ajándékozunk, akkor az ajándékozási szerződést mindenképpen írásban kell megkötni, továbbá - a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése végett - ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba is kell foglaltatni. Fontos leszögezni, hogy csak ez az eljárás érvényes házastársak közötti ingatlan ajándékozása esetében is. 

A rendelkezés nem vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándékozására, ha az ajándék átadására közöttük sor került. Akadnak házaspárok, akiknek az életvitele alapján szokásos mértékű ajándéknak minősülhet egy dél-afrikai bányából származó gyémánttal ékesített gyűrű, de bizonyára többen vannak azok, akik esetében egy tévékészülék is már a szokásos mértéket jóval meghaladó ajándéknak minősül.

Ez utóbbi esetben az ajándékozási szerződésre előírt minősített alakiság alkalmazása a házaspár számára nem csupán lehetőség, hanem követelmény is.

Ha az ajándékozó nagyvonalúan kíván ajándékozni, de az anyagilag, vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyát tekintve kiszámíthatatlan jövőre nézve is szeretné magát bebiztosítani, akkor a legcélszerűbb a megajándékozottal közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási szerződést kötnie.  Így az ebben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, az ajándékot vagy annak helyébe lépő értéket visszakövetelheti úgy, hogy a követelése - mindenféle peres eljárás nélkül - közvetlenül végrehajtható lesz.

Ennek feltétele, hogy az ajándék visszakövetelését alátámasztó feltétel bekövetkezését az ajándékozó közokirattal tudja igazolni.

A megajándékozott sem jár rosszul, ha az ajándékozási szerződést közjegyző készíti, mert a közokirat mindkét fél vonatkozásában közvetlenül végrehajtható okirat.

Amennyiben például az ajándékozó az ajándékot a szerződésben meghatározott határidőben, indokolatlanul nem adja át az ajándékozónak, vagy az ajándékozásnak az ajándékozó által meghatározott feltétele bekövetkezett és ezt a megajándékozott közokirattal is tudja igazolni, akkor az ajándékozótól - bár ez nem hangzik jól - akár végrehajtás keretében is kikényszeríthető az ajándék kiadása.

A jogász közreműködésével készült ajándékozási szerződés esetén a feleknek számolniuk kell az ügyvédi vagy közjegyzői munkadíj költségeivel és ettől függetlenül, esetenként az ajándékozási illeték megfizetésével is.

Az ajándékozás akkor illetékköteles, ha arról okiratot állítottak ki.

Ingó ajándékozása esetén abban az esetben is, ha erről okirat nem készült, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150.000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást - az illetékekről szóló törvényben meghatározott kivételekkel - az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Kivétel, tehát nem esik illetékfizetési kötelezettség alá az ügylet, ha egyenes ági rokon, azaz például gyermek, unoka, szülő, nagyszülő vagy a házastárs a megajándékozott.

A cikk szerzője dr. Kuti Szilvia; vg.hu cikk