Ma már szinte mindennapos gyakorlat az üzleti életben, hogy az e-mailezés, nem csupán kommunikációs eszközként, hanem jognyilatkozati és szerződéses kapcsolattartási formaként is jelen van. A papír alapú szerződésekkel, ajánlatokkal, jognyilatkozatokkal szemben az e-maileket nem tudjuk “szó szerint” kézbe venni, őrizni és biztosítani a tartalmuk változatlanságát. Rendszeresen felmerül tehát a kérdés: érvényes –e, bizonyító erejű –e, biztonságos –e az e-mailes megegyezés. E heti írásomban ezt vizsgálom.

Mi számít szerződésnek?

Mindenek azt kell megvizsgálnunk, hogy a Ptk. mikor tekinti írásba foglaltnak a jognyilatkozatot. A vonatkozó passzus szerint akkor tekinthető írásos jognyilatkozatnak egy digitális / elektronikus levél, ha

• annak tartalma változatlanul visszaidézhető
• a nyilatkozattevő személye beazonosítható
• és a nyilatkozattétel pontos időpontja is megállapítható belőle.

A cikkem címében szereplő kérdésre – miszerint szerződés –e az e-mail - tehát azt tudnánk válaszolni, hogy inkább nem. Az e-mail önmagában véve a három fenti pont közül csak az elsőnek felel meg. A személyazonosságot és a nyilatkozattétel időpontját nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani – legfeljebb csak, hogy milyen e-mail fiókból került kiküldésre. Így tehát az e-mail csak a benne foglalt tartalmat illetően bizonyító erejű.

Egy kicsit többet nyom a latba, ha az e-mail küldője olyan elektronikus aláírással látja el a levelet, amely minősített tanúsítványon alapul és időbélyeggel van ellátva. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás már mondható jognyilatkozatnak, bár ebben az esetben is nehezen bizonyítható a másik fél általi kézhezvétel pontos időpontja.

A legjobb megfogalmazás tehát a fentiek alapján, hogy az e-mail önmagában nem számít írásbeli jognyilatkozatnak, viszont egy folyamatos, rendszeres kommunikációval járó üzleti kapcsolatban egyértelműen segíti a feleket, hogy később bizonyítani tudják, amit mondtak, vállaltak, ajánlottak.

Mikortól “szerződés” az e-mail? Kiküldéskor? Válaszadáskor?

A Ptk. szerint egy e-mailben küldött jognyilatkozat hatálya akkor kezdődik, amikor a másik fél számára elérhetővé válik, tehát amikor pl. az ajánlat koppan a postaládában.

Egyértelmű, hogy ha a másik fél válasz e-mailben elfogadja az e-mailben foglaltakat, akkor az e-mail tartalma (legyen az ajánlat, vagy feltételek összessége) lényegében megegyezésként értelmezhető, később válhat akár bizonyítási alappá. Ha elfogadó válasz e-mail nem is érkezik, de a másik fél a szerződésben foglaltakat elvégzi visszajelzés nélkül, az ráutaló magatartásként értelmezhető, így a megegyezés ebben az esetben is létrejön.

+ Ügyvédi tipp

Hangsúlyozom, hogy az e-mailek NEM minősülnek hivatalos szerződésnek a fenti esetekben sem, hanem kizárólag arra alkalmasak, hogy a két fél szerződéses akaratát rögzítsék. Ennél fogva később, egy esetleges jogvita során bizonyítékként szolgálhatnak az álláspontunk védelmére. Ezzel együtt is viszont – szokásomhoz híven – inkább bíztatnék mindenkit a biztonságosabb jogi forma használatára. Az e-mailes kommunikáció kiváló eszköz kisebb horderejű megegyezések bonyolítására, olyan esetekben viszont, ahol nagyobb összegek, vagy felelősség forog kockán, én inkább javaslom a hagyományos, papír alapú jognyilatkozatok használatát.

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).