A folyamatosan növekvő energiaárak hatására egyre több ember fejében megfordul a gondolat: hogyan tudna spórolni, hogyan lenne lehetséges – akár nemzetgazdasági, akár egyéni szinten – csökkenteni energiafüggőségét. Az alábbiakban közölt megoldás az egyik módja lehet annak, hogy egy közgazdaságtani értelemben is „jó üzletnek” minősülő befektetés keretében, akár mint Önkormányzat, akár magánszemélyként, vagy gazdasági társaságként gátat szabjunk az egyre dráguló energiaáraknak.
Az erőművek létesítésének jogszabályi alapjait – egyebek mellett - a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) és annak végrehajtási rendelete, a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) fekteti le. A Vet. egyik legfontosabb fejezete a villamosenergia-termelés szabályozásával foglalkozik, melynek értelmében a 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a Vet.-ben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.
A 0,5 MW-nál kisebb teljesítőképességű kiserőművek létesítéséhez, illetve üzemeltetéséhez a törvény szerint nem kell engedélyt kérni a Magyar Energia Hivataltól. Tekintettel ezen nem elhanyagolható mértékű könnyebbségre, az alábbiak során az e kategóriába tartozó, a háztartási méretű kiserőműi rendszerek – elsősorban nap- és szélerőmű - kisfeszültségű közcélú hálózatra történő csatlakozási lehetőségét, a csatlakozás konkrét menetét tekintjük át.
A Vhr. 4. §-a kimondja, hogy a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni, ellenben a csatlakozás tényleges intézését, fizikai kivitelezését az adott csatlakozási ponton működő elosztó hálózati engedélyessel kell intézni (a továbbiakban: Elosztó). Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, - vagy a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a Vet 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett -, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet. Fontos, hogy háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erőművi teljesítőképességet kell érteni.
A csatlakozási eljárás menete
Az eljárás azzal indul, hogy a felhasználó a háztartási kiserőmű üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretű kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló Elosztót. Ezt követően az Elosztó tájékoztató levelet küld - a megadott adatok alapján. A tájékoztató levélben foglaltak szerint egy egyszerű csatlakozási dokumentációt kell összeállítani, majd azt vissza kell küldeni az Elosztónak jóváhagyásra. A nevezett dokumentáció tartalmazza – a termelő személyére és a termelés helyszínére vonatkozó adatokon túlmenően többek között – a helyszínrajzot, egyvonalas villamos sémát, illetőleg a telepítendő rendszer leírását. A jóváhagyott dokumentáció birtokában köthetők meg az Elosztóval - amennyiben az adott csatlakozási ponton még nem került sor rá - az alábbi szerződések: a) hálózatcsatlakozási szerződés, b) hálózathasználati szerződés, valamint c) üzemviteli megállapodás; az erőmű fizikai létesítését, illetőleg kivitelezését követően valamely feljogosított villamos energiakereskedővel, vagy egyetemes szolgáltatóval villamos energia kereskedelmi szerződés megkötése szükséges.
A csatlakozás műszaki feltételei
Az Elosztó vizsgálja a csatlakozó berendezést a hálózati visszahatások szempontjából, ezért mindenképpen olyan berendezés kivitelezése kívánatos, amelyik rendelkezik magyarországi minősítéssel. Ilyen minősítést a gyártó, illetőleg a forgalmazó – külön kérésre mindenképpen - tud adni. Inverteres csatlakozás esetén elég, ha az inverter minősített. Az elfogadott inverterek márkája Elosztónként eltérő. Szinte valamennyi Elosztó elfogadja napelemes rendszer esetén az SMA SunnyBoy típusait, míg szélerőműves kiserőművek esetén az SMA WindyBoy készülékeit. Csatlakoztatható még a hálózatra a SIEL-SIAC Soleil napelemes invertercsalád is, amely szintén minősített Magyarországon.
Mérés
A helyben el nem fogyasztott termelt villamos energia mérés után bekerül a közcélú hálózatba, ahonnan az elszámolási időszakon belül bármikor visszavehető (a hálózatot kvázi tárolókapacitásnak lehet használni). Amennyiben a vételezett és betáplált villamosenergia-szaldó alapján betáplálási többlet áll fenn, az elszámolás során betáplált villamosenergia-többletet a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló kereskedő, vagy egyetemes szolgáltató által a részére - mint felhasználó részére - értékesített villamos energia szerződés szerinti átlagos termékára, valamint a háztartási kiserőmű üzemeltetője, mint felhasználó által fizetendő rendszerhasználati díj összegének 85%-ával kell elszámolni. Az elszámolási időszak a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint lehet: havi, féléves vagy éves szaldó elszámolás.
A meglévő mérőberendezés kétirányú mérőre való cseréje 3x16A csatlakozási teljesítményig az Elosztó kötelezettsége, e felett a háztartási méretű kiserőművet, vagy esetleges módon az ezt meghaladó teljesítményű erőművet felállítani kívánó személy kötelezettsége.
Az előzőekből is látható, hogy ma Magyarországon a törvényi szabályozás nem gátja, hanem kifejezetten motorja az ilyen gondolatok terjedésének. A műszaki megvalósíthatóság már évek óta adott – gondoljunk a már meglévő nyugati példákra -, így igazából csakis a gazdasági megfontoláson múlik egy kiserőmű projekt megvalósítása. Aki pedig komolyan gondolkodik egy ilyen beruházáson, annak igenis érdemes egy megvalósíthatósági tanulmány eredményeire támaszkodva belevágni a konkrét erőmű kivitelezésébe.
S végezetül: hogyan értendő a közgazdaságtani jó üzlet? Az állam a Környezet és Energia Operatív Program „Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés” című konstrukció (KEOP-2011-4.4.0) keretében a felépítendő erőművünk létesítéséhez – megvalósítási helytől és a pályázó személyétől függően - akár 85 %-os, vissza nem térítendő támogatást nyújt. A vissza nem térítendő állami támogatás ilyen volumene pedig óriási vonzerőt jelenthet…
