Dr. Kovács Norbert blogja

ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász

A magánvezetékes villamos energia ellátásról közérthetően  

2019. január 08. 11:33 - dr. Kovács Norbert

Évindító cikksorozatom keretében rögtön szeretnék egy új, meglehetősen speciális – ám reményeim szerint annál hasznosabb – jogi témát körbejárni. Ez pedig nem más, mint a magánvezetékes közműellátás és az annak jogi vetületei. A magánvezetékes rendszerek és a rajtuk keresztül történő villamosenergia-továbbadással kapcsolatos tudnivalók feltehetően nem tartoznak a leghétköznapibb ismereteink közé. Cég- vagy ingatlantulajdonosként – különösen, ha üzleti célú ingatlan bérlésében vagy bérbeadásában vagyunk érintettek –nem árt tisztában lenni a témakör alapvető fogalmaival. Cikkemben ezeket gyűjtöttem össze.

pexels-photo-1036936_1.jpeg 

Mégis, mi az a magánvezeték? Miért kell róla tudnom?

A vonatkozó jogszabály alapján magánvezeték a közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál.

... és most megpróbálom mindezt magyarul. Nézzünk meg egy szemléltető példát.

Adott egy téglalap alakú iparterület, melyen tíz kisebb cég bérel (vagy tulajdonol) ingatlant. Az ő villamosenergia-ellátásuk leggyakrabban a következőképpen történik: a területileg illetékes elosztói engedélyes (ELMŰ, ÉMÁSZ, E.ON, stb.) egy úgynevezett közcélú vezetéken eljuttatja az áramot a telekhatáráig (közcélú csatlakozási pontig). Innen a tíz kisebb céghez a telekhatártól a magánvezetéken jut el a villamos energia, melynek a tulajdonosa és üzemeltetője jellemzően az ipartelep tulajdonosa egy személyben.

 

A magánvezeték üzemeltetése

A magánvezetékes rendszerrel kapcsolatos engedélyesi-üzemeltetői feladatok a konkrét helyzettől függően eltérőek lehetnek, de alapvetően ide tartozik az ellátásbiztonság garantálása, ennek érdekében a rendszer karbantartása, a jogszabályoknak megfelelő szerződéses és számlázási rendszer bevezetése és üzemeltetése, továbbá az adminisztratív vonatkozások kezelése (pl. a mérőrák hitelesítése stb.), esetleg magának a rendszernek a fejlesztése az iparterületen belül, ide értve a teljesítménnyel kapcsolatos kérdéseket is. Tehát az üzemeltetés fogalmát a fenti példa alapján a tíz cég áramellátásnak problémamentes biztosításaként összegezhetjük.

Az üzemeltetésnek értelemszerűen vannak költségei, ezen felül az üzemeltető az alábbi díjakat érvényesítheti a bérlők felé:

  • magánvezeték-használati díj:
    a magánvezetékes rendszer üzemeltetésével felmerült költségek és egyéb ráfordítások ellenértéke

 

  • az elfogyasztott elektromos áram díja:
    ezt az összeget az üzemeltető haszonszerzés nélkül továbbszámlázza a vételező bérlők felé

 

  • rendszerhasználati díj:
    az üzemeltetőnek fizetnie kell az elosztói engedélyes szolgáltató felé a közcélú vezetékrendszer használatáért, és ennek díját – szintén haszonszerzés nélkül – allokálja a vételezők között

 

  • egyéb adók, vagy adó jellegű hatósági díjtételek.

Mindezeket az üzemeltető a számlázás során tételesen és átláthatóan köteles feltüntetni.
A villamos energia továbbadása külön kezelendő a bérleti jogviszony egyéb elemeitől, úgymint a bérleti díj, tehát többek között külön szerződést is kell rá kötnie a feleknek.

 

+ Ügyvédi tipp

Az esetlegesen felmerülő kellemetlenségek elkerülése érdekében mindenképp megéri egy kis figyelmet és időt fordítani a magánvezetékes rendszerekre vonatkozó jogszabályok és előírások megismerésére, hiszen ezzel akár hosszú és költséges pereknek is elejét vehetjük, továbbá, amennyiben magánvezetéket üzemeltetünk, a szabályos rendszer kialakításával és üzemeltetésével elkerülhetünk egy akár több tízmillió forintra rúgó bírságot is. A jogtudatosság ezen a területen sem elhanyagolható, adott esetben érdemes szakértőhöz fordulni!

 

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).

A családi adókedvezményről érthetően

2018. december 12. 07:54 - dr. Kovács Norbert

Az utóbbi évek családtámogatási programjának meghatározó eleme a családi adókedvezmény. Ez pedig nem más, mint a személyi jövedelemadó alapot, vagyis a bruttó munkabért (illetve egyéb adóköteles járulékot, például a GYED-et) csökkentő kedvezmény. Tehát a kedvezményezett jövedelme kisebb hányada után fizet adót, így magasabb lesz az az összeg, amit kézhez kap, „több marad a zsebében”. De mik is az ezzel kapcsolatos tudni valók? Lássuk sorjában.

affection-baby-baby-girl-377058.jpg

Tovább

Közös költség tartozás – A régi vagy az új tulaj fizeti?

2018. október 02. 14:08 - dr. Kovács Norbert

Aki társasházban birtokol ingatlant, bizony számolnia kell közös költség fizetési kötelezettséggel. Ez a teljesen triviálisnak hangzó állítás sajnos mégsem minden ingatlantulajdonos számára egyértelmű. A könnyelmű tulajdonosok által felhalmozott közös költség tartozás gyakran az adásvétel során (is) előjövő kérdés. Kinek kell fizetnie a felgyülemlett közös költség kintlévőséget? Az új tulajdonosnak vagy az eladónak? Mivel a jogszabályok nem válaszolnak erre teljesen világosan ezért e heti cikkemben próbálok néhány támpontot adni a témában, segítségképp.

 blurred-background-cellphone-coffee-842554.jpg

Tovább

Szerződés –e az e-mail? Az ügyvéd válaszol.

2018. szeptember 14. 14:46 - dr. Kovács Norbert

Ma már szinte mindennapos gyakorlat az üzleti életben, hogy az e-mailezés, nem csupán kommunikációs eszközként, hanem jognyilatkozati és szerződéses kapcsolattartási formaként is jelen van. A papír alapú szerződésekkel, ajánlatokkal, jognyilatkozatokkal szemben az e-maileket nem tudjuk “szó szerint” kézbe venni, őrizni és biztosítani a tartalmuk változatlanságát. Rendszeresen felmerül tehát a kérdés: érvényes –e, bizonyító erejű –e, biztonságos –e az e-mailes megegyezés. E heti írásomban ezt vizsgálom.

pexels-photo-1061588.jpg

Tovább