Manapság, mikor a bombasztikus lakás-startupok, garázsvállalkozások és a látványosan felfutó üzleti vállalkozások korát éljük, sokakban megfogalmazódik a kérdés: mit kell tennem, ha van egy innovatív ötletem? Hogyan vehetem elejét annak, hogy egy munkatárs, vagy ismerős visszaéljen a jóhiszeműségemmel és ellopja az ötletemet? Hogy védekezhetek az ellen, hogy egy alvállalkozóm, kollégám “megkerüljön” és megcsinálja az üzleti ötletemet nélkülem? Ezek a kérdések egy igencsak sokrétű és összetett jogi területre mutatnak. Lentebb a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos legalapvetőbb fogalmakat tisztázom - röviden és közérthetően.

Oltalmi formák – Melyiket válasszam?

Mindenek előtt fontos tisztázni, hogy a szellemi tulajdon, vagy találmány védelmére több jogi oltalmi forma is létezik. Nem mindegy, hogy ezek közül melyiket választjuk. Célszerű mindenek előtt megvizsgálni, hogy amit le szeretnénk védetni az valóban újdonság –e, vagy csak valamely részletében új. Azt is fel kell mérni továbbá, hogy az ötletünk pontosan megkülönböztethető legyen a témában előforduló, hasonló dolgoktól.

A másik igencsak fontos dolog, amit tapasztalatból meg kell jegyeznem, hogy

egy túl tágan megfogalmazott, részletes specifikáció és konkrét megvalósítás nélküli ötletet nem lehet levédetni. Sehogy.

Csak azt tudjuk jogi védelem alá helyezni, amit a legapróbb részletig végiggondoltunk és specifikáltuk, hogy miben különbözik minden mástól. 

Ha a fenti kérdésre kielégítő válaszokat szereztünk, vizsgáljuk meg, hogy az alábbi oltalmi formák közül melyiket kell választanunk az ötletünk levédéséhez.

  1. Védjegy 

A védjegy a termékek, ill. szolgáltatások megkülönböztetését segíti. Ennélfogva védjegyként védhető le cégnév, márkanév, logóötlet, szlogen, termék jellegzetes színe, vagy sajátos grafikai eleme stb. Tapasztalat az üzleti életben, hogy a védjegyként levédett márkák felé számos vásárlónak nagyobb bizalma van, ezért sok cég dönt a neve, szlogenje vagy logója védjegyként való levédetése mellett. A bejegyeztetést ún. védjegykutatás előzi meg, mely segítségével megbizonyosodhatunk róla, hogy védjegyünk valóban egyedi –e és biztosan nem ütközik más üzleti társaság védjegyeivel. A védjegybejelentést nem csak Magyarországra – akár nemzetközi szintre is kiterjeszthetjük.

  2. Szabadalom

Szabadalmat elsősorban találmányokra, újfajta technológiákra, műszaki, vagy egyéb tudományos eljárásokra, ill. gyártási módokra lehet szerezni. Annak kiszűrésére, hogy van –e már a mi szabadalmaztatni kívánt ötletünkkel azonos, vagy ahhoz nagyon hasonló dolog itthon, vagy nemzetközi szinten szabadalmaztatva. Ezután indul a bejegyeztetés, ami után 12 hónappal indítható a nemzetközi szabadalmaztatás elindítása is. Mivel a szabadalmaztatás egy meglehetősen időigényes és költséges eljárás ezért érdemes még előtte alaposan végiggondolnunk a részleteket és felmérünk, hogy tényleg akarjuk –e a szabadalmaztatást.

  3. Formatervezési minta

A formatervezési minta az ipari termékek, gépek, gyártósorok, járművek műszaki eszközök stb. formájára szerezhető jogi védelem. Ez elsősorban nem a termékek működésére, hanem azok design-jára vonatkozik. Mivel üzleti szempontból is egyre fontosabb a termékek esztétikai színvonala és összetéveszthetetlensége, ezért számos cég szerez jogi védelmet terméke megjelenésének. 

  4. Használati mintaoltalom

Az ún. használati mintaoltalom - a formatervezési mintától eltérően – nem a külsőre, hanem a “belsőre”, tehát egy újfajta szerkezeti működésre, működtetéssel kapcsolatos műszaki megoldásra nyújt védelmet. A jogi oltalom ezen formáját jellemzően meglehetősen gyakorlati és műszakilag pontosan leírható találmányok esetében szokták alkalmazni pl. egy tárgy felépítésére, szerkezetére, belső alkatrészeire stb.

  5. Önkéntes műnyilvántartás 

Ez az oltalmi forma elsősorban a művészeti típusú szellemi tulajdonra vonatkozik. Műnyilvántartásba bejegyeztetni lehet irodalmi (szépirodalmi, publicisztikai vagy tudományos) művekre, írásban, hang, agy képhordozón rögzített művészeti alkotásokra, színművekre, zeneműre, táncjátékra, színműre, képzőművészeti alkotásra, építészeti, díszlettervezői, de akár szobrászati alkotásokra vagy térképművekre is. A műnyilvántartásba való bejegyeztetés védi a szerzőnek az alkotáshoz fűződő jogait.

     + Ügyvédi tipp

Mint látható, a jogi oltalmi típusok témája rendkívül szerteágazó, a jogi védelem alá helyezés eljárástípusai pedig egytől–egyig bonyolultak. Javaslom, hogy ha egy egyedinek tűnő ötletünk támad, ne rohanjunk azonnal a szabadalmi, vagy védjegy bejelentési munkát végző céghez. Előbb járjunk utána mi magunk, hogy biztos életképes és egyedi –e az öltet. Ha erről meggyőződtünk, kérjük a témában jártas ügyvéd tanácsát.

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja)