Dr. Kovács Norbert blogja

ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász

A BKV-nak vissza kell térítenie a bérletet, ha sztrájk van

2011. augusztus 17. 09:42 - dr. Kovács Norbert

 INDEX.HU cikk

„Első fokon pert nyert Kovács Norbert ügyvédjelölt a BKV-val szemben, aki magánszemélyként perelte a társaságot a 2010. január 4. és 18. közötti sztrájk bérletkompenzációja miatt. A sztrájk idején a társaság mindössze három napot kompenzált a bérletárakból, holott január 4. és 18. között tömegesen voltak járatkimaradások. A tavasszal nem jogerősen zárult próbaperben Kovács Norbertnek 3454 forintot ítéltek meg.

2010 januárjában arról számolt be az Index, hogy pórul járhatnak a sztrájk ideje alatt érvényes bérlettel rendelkezők, mivel a BKV nem fogja kompenzálni azok árát, vagy ha mégis, csak olyan mértékben, amiért nem érdemes lépéseket tenni.

Jogi szakértők is hasonló állásponton voltak, és arra figyelmeztettek: az utasok egy polgári perben valószínűleg csak a bérlet árával arányos kárpótlást kapnának, ami egy teljes árú bérlet esetén napi lebontásban 313 forintot jelentene. Arra pedig nem sok az esély, hogy valaki ilyen kis összeg miatt pert indít a BKV ellen. A közlekedési vállalatot így nem is ösztönzi semmi arra, hogy kezelje az ilyen jellegű panaszokat.

Kovács Norbert ügyvédjelölt, a Dr. Sándor Ügyvédi Iroda alkalmazottja azonban megelégelte, hogy a BKV nem a szerződében rögzítettek alapján működik és még csak kompenzálni sem akarja az utasokat ért kárt. A BKV akkor azt  kommunikálta, hogy a sztrájk vis major, ezért sem a bérlet árának arányos része nem jár vissza az utasoknak, sem kártérítés nem fizethető. Így magánszemélyként beperelte a társaságot, ahogy ő fogalmazott, próbaperként

Kovács érvelése az volt, hogy 2010. január havi bérletével szerződést kötött a BKV-val. Ennek a jogviszonynak a tartalmát a BKV üzletszabályzata rendezi, tehát aki meghatározott időpontban érvényes bérlettel rendelkezik, az egy keretszerződét köt a közlekedési vállalattal. A keretszerződés egyfajta kötelezettséget teremt a BKV részére, amelyet a Paraméterkönyv tárgyal. A dokumentumban szerepel, hogy egyes járatoknak milyen vonalon, mikor és milyen járatsűrűsséggel kell közlekedniük, és ezzel összhangban írják ki az egyes megállókban az adott járatok menetrendjét.

Perdöntőnek számított, hogy 2010. január 4. és 18. között a BKV nem teljesítette a Paraméterkönyvben foglalt kötelezettségeit, így megszegte a megkötött keretszerződést. Kovács az Indexnek elmondta: a BKV hatályos Paraméterkönyvét csak később a bíróságon kapta meg, mivel az a vállalat honlapján nem volt elérhető (a jelenlegi 2011. májusától érvényben lévő Paraméterkönyv már letölthető a honlapról).

Idén márciusban a bíróság megállapította, hogy a BKV megszegte a keretszerződést azzal, hogy a paraméterkönyvben leírt és a menetrendekben feltüntetett járművei nem vagy csak jelentős eltéréssel mentek.

Kovács Norbert kereseti kérelmében kérte a bíróságot, hogy kötelezze a BKV-t 3454 forint árleszállításra, valamint a 2010. január 18-tól a kifizetés napjáig terjedő kamatok és perköltség megtérítésére a polgári törvénykönyv alapján. Az összeg úgy jött ki, hogy a 9400 forintos bérletárnak a napi díja 314 forint 30 napos átlaggal számolva. A BKV három napot kompenzált, ami 942 forintot jelentett, amihez hozzájön a január 4. és 11. közötti időszakra vonatkozó a 2512 forint.

Kovács Norbert a pert elsőfokon megnyerte, ami ellen a BKV fellebbezett. A másodafokú tárgyalást a Fővárosi Bíróság 2012. március 23-ra tűzte ki.

A magyarországi sztrájktörvény alapján csak úgy lehet sztrájkot kezdeményezni, hogy az a még az elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Az elégséges szolgáltatás feltételeiről a sztrájk előtt egyeztetni kell, de megállapodni nem kötelező.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2009. októberben jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a 20 éve készült sztrájktörvény elavult, súlyos hiányosságai vannak, hátrányosan érinti a munkaadók és munkavállalók közti konfliktusokban közvetlenül nem érintett állampolgárokat. Példaként említette, hogy a kárviselés szabálya nem polgárbarát a fel nem használható jegyek, bérletek esetében.

Az akkor nyilatkozó érintett minisztériumok úgy reagáltak, hogy a szabályozás megfelelő és egyébként is hiányoznak a sztrájktörvény módosításának a politikai feltételei, hiszen kétharmados jogszabályról van szó. Az eltelt kormányváltás óta a kérdés még nem került napirendre.”

1 komment
süti beállítások módosítása