Dr. Kovács Norbert blogja

ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász

Az egyéni cég létesítésének, működésének kérdései

2010. november 04. 20:40 - dr. Kovács Norbert

Az egyszemélyes cégekkel (Kft., Zrt.) kapcsolatos bejegyzés publikálását követően számos megkeresést kaptam az egyéni céggel, mint jogi formával kapcsolatban. Sokan hallottak már róla, azonban annak exakt tartalmával nincs mindenki tisztában. Kérdésként merült fel, hogy hogyan lehet ilyen társaságot alapítani, milyen felelősségi szabályok vonatkoznak erre, megéri-e, s ha igen miért éri meg vállalkozásunk elindítását/folytatását egyéni cég formában megtenni? Legújabb bejegyzésemben e kérdésekre kísérlem meg megadni a választ.

„Az Országgyűlés - elismerve az egyéni vállalkozók gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepét - tevékenységük megkönnyítése, és az egyéni vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, - az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése - és az egyéni vállalkozók cégalapításának elősegítése érdekében” alkotta meg az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt, mely 2010. január 1. napjával lépett hatályba. Mint az az idézett preambulumból is kitűnik: az egyéni vállalkozás végzésére jogosult természetes személy jogosult dönteni arról, hogy korlátlan vagy akár korlátolt felelősség keretében végzi, illetve folytatja majd a tevékenységét.

Az egyéni cég a cégjegyzékbe való bejegyzéssel tagjától elkülönült, önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalannyá válik, amely a tag tevékenységének eredményeképpen jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Emiatt alapkövetelmény, hogy egyéni cég alapítása esetén az alapítót töröljék az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. Az egyéni vállalkozás tehát megszűnik, az addig egyéni vállalkozóként tevékenykedő személy ezt követően egyszemélyes cégként működik tovább. Az egyéni cég vagyona az alapító magánvagyonából bevitt vagyonnal kezdi meg tevékenységét, adózott eredménye pedig - a társaságokhoz hasonlóan - a tagnál jelentkezik, vagyis az osztalék is az alapítót illeti meg. 

A cégalapítás a gazdasági társaságokhoz hasonlóan történik. Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Lényeges különbség a gazdasági társaságokhoz képest, hogy az egyéni cég előtársaságként nem működhet. A hitelezők védelme érdekében az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törléséig keletkezett tartozásokért mind a korábban egyéni vállalkozói tevékenységet végző magánszemély, mind pedig az általa alapított egyéni cég egyetemlegesen felel.

S végül, de nem utolsó sorban talán a legfontosabb kérdés, amelynek megválaszolása eldöntheti, hogy megéri-e váltani: korlátlan, vagy korlátozott felelőssége lesz-e az egyéni céget alapító egyéni vállalkozónak? Alapvető változás az eddigiekhez képest, hogy az új szabályok szerint az új gazdasági formáció korlátozott felelősségvállalás mellett is működhet. Az egyéni cég legfontosabb sajátossága az, hogy tagja határozza meg a jegyzett tőke összegét, és azt is, hogy a cég tartozásaiért korlátozott, vagy korlátlan felelősséget vállal-e: 27. § (1) bekezdése „A tag az egyéni cég tőkéjét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért választása szerint korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat, erről, valamint korlátolt felelősség választása esetén annak mértékéről az egyéni cég alapító okiratában a (3) bekezdésben meghatározottak szerint köteles nyilatkozni.” Ha az egyéni cég felelőssége korlátlan úgy tartozásai fedezetéül - az eddigiekkel ellentétben - elsősorban a cégvagyon szolgál, akárcsak egy közkereseti társaságnál. A tag csak akkor köteles saját vagyonával korlátozás nélkül helyt állni, ha ez a vagyon nem fedezi a tartozásokat. Korlátozott felelősség választása esetén az alapító okiratban kell meghatározni a jegyzett tőkét, a pótbefizetés összegét, amit akkor kell teljesíteni, ha a cégvagyon nem fedezi a tartozásokat. A pótbefizetésen felül azonban a tag a saját vagyonával már nem felel az egyéni cég tartozásaiért, a korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaságokhoz hasonlóan.

Az egyéni vállalkozók eldönthetik, hogy 2010. január. 1-től továbbiakban is egyéni vállalkozók maradnak-e, vagy egyéni cégként kívánják folytatni tevékenységüket. Ezzel tulajdonképpen azt is megválaszthatják, hogy a számviteli, a csőd- és a felszámolási, illetve a társasági törvény, valamint a társasági adózás hatálya alá sorolják-e őket.

Konkrét kérdése merült fel? A blogot érintő ötlete, javaslata van, vagy csak egyszerűen ki akarja fejteni a témával kapcsolatos véleményét? A „Szólj hozzá!” feliratra kattintva kommenteljen, vagy írjon e-mailt a drkovacsnorbert@drkovacsnorbert.hu e-mail címre!