Dr. Kovács Norbert blogja

ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász

“Van egy öltetem, le akarom védetni” - Közérthetően a szellemi tulajdon védelméről  

2017. június 21. 15:27 - dr. Kovács Norbert

 

Manapság, mikor a bombasztikus lakás-startupok, garázsvállalkozások és a látványosan felfutó üzleti vállalkozások korát éljük, sokakban megfogalmazódik a kérdés: mit kell tennem, ha van egy innovatív ötletem? Hogyan vehetem elejét annak, hogy egy munkatárs, vagy ismerős visszaéljen a jóhiszeműségemmel és ellopja az ötletemet? Hogy védekezhetek az ellen, hogy egy alvállalkozóm, kollégám “megkerüljön” és megcsinálja az üzleti ötletemet nélkülem? Ezek a kérdések egy igencsak sokrétű és összetett jogi területre mutatnak. Lentebb a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos legalapvetőbb fogalmakat tisztázom - röviden és közérthetően.

pexels-photo-191100.jpeg 

Oltalmi formák – Melyiket válasszam?

Mindenek előtt fontos tisztázni, hogy a szellemi tulajdon, vagy találmány védelmére több jogi oltalmi forma is létezik. Nem mindegy, hogy ezek közül melyiket választjuk. Célszerű mindenek előtt megvizsgálni, hogy amit le szeretnénk védetni az valóban újdonság –e, vagy csak valamely részletében új. Azt is fel kell mérni továbbá, hogy az ötletünk pontosan megkülönböztethető legyen a témában előforduló, hasonló dolgoktól.

A másik igencsak fontos dolog, amit tapasztalatból meg kell jegyeznem, hogy

egy túl tágan megfogalmazott, részletes specifikáció és konkrét megvalósítás nélküli ötletet nem lehet levédetni. Sehogy.

Csak azt tudjuk jogi védelem alá helyezni, amit a legapróbb részletig végiggondoltunk és specifikáltuk, hogy miben különbözik minden mástól. 

Ha a fenti kérdésre kielégítő válaszokat szereztünk, vizsgáljuk meg, hogy az alábbi oltalmi formák közül melyiket kell választanunk az ötletünk levédéséhez.

 

  1. Védjegy 

A védjegy a termékek, ill. szolgáltatások megkülönböztetését segíti. Ennélfogva védjegyként védhető le cégnév, márkanév, logóötlet, szlogen, termék jellegzetes színe, vagy sajátos grafikai eleme stb. Tapasztalat az üzleti életben, hogy a védjegyként levédett márkák felé számos vásárlónak nagyobb bizalma van, ezért sok cég dönt a neve, szlogenje vagy logója védjegyként való levédetése mellett. A bejegyeztetést ún. védjegykutatás előzi meg, mely segítségével megbizonyosodhatunk róla, hogy védjegyünk valóban egyedi –e és biztosan nem ütközik más üzleti társaság védjegyeivel. A védjegybejelentést nem csak Magyarországra – akár nemzetközi szintre is kiterjeszthetjük.

 

  2. Szabadalom

Szabadalmat elsősorban találmányokra, újfajta technológiákra, műszaki, vagy egyéb tudományos eljárásokra, ill. gyártási módokra lehet szerezni. Annak kiszűrésére, hogy van –e már a mi szabadalmaztatni kívánt ötletünkkel azonos, vagy ahhoz nagyon hasonló dolog itthon, vagy nemzetközi szinten szabadalmaztatva. Ezután indul a bejegyeztetés, ami után 12 hónappal indítható a nemzetközi szabadalmaztatás elindítása is. Mivel a szabadalmaztatás egy meglehetősen időigényes és költséges eljárás ezért érdemes még előtte alaposan végiggondolnunk a részleteket és felmérünk, hogy tényleg akarjuk –e a szabadalmaztatást.

 

  3. Formatervezési minta

A formatervezési minta az ipari termékek, gépek, gyártósorok, járművek műszaki eszközök stb. formájára szerezhető jogi védelem. Ez elsősorban nem a termékek működésére, hanem azok design-jára vonatkozik. Mivel üzleti szempontból is egyre fontosabb a termékek esztétikai színvonala és összetéveszthetetlensége, ezért számos cég szerez jogi védelmet terméke megjelenésének. 

 

  4. Használati mintaoltalom

Az ún. használati mintaoltalom - a formatervezési mintától eltérően – nem a külsőre, hanem a “belsőre”, tehát egy újfajta szerkezeti működésre, működtetéssel kapcsolatos műszaki megoldásra nyújt védelmet. A jogi oltalom ezen formáját jellemzően meglehetősen gyakorlati és műszakilag pontosan leírható találmányok esetében szokták alkalmazni pl. egy tárgy felépítésére, szerkezetére, belső alkatrészeire stb.

 

  5. Önkéntes műnyilvántartás 

Ez az oltalmi forma elsősorban a művészeti típusú szellemi tulajdonra vonatkozik. Műnyilvántartásba bejegyeztetni lehet irodalmi (szépirodalmi, publicisztikai vagy tudományos) művekre, írásban, hang, agy képhordozón rögzített művészeti alkotásokra, színművekre, zeneműre, táncjátékra, színműre, képzőművészeti alkotásra, építészeti, díszlettervezői, de akár szobrászati alkotásokra vagy térképművekre is. A műnyilvántartásba való bejegyeztetés védi a szerzőnek az alkotáshoz fűződő jogait.

 

     + Ügyvédi tipp

Mint látható, a jogi oltalmi típusok témája rendkívül szerteágazó, a jogi védelem alá helyezés eljárástípusai pedig egytől–egyig bonyolultak. Javaslom, hogy ha egy egyedinek tűnő ötletünk támad, ne rohanjunk azonnal a szabadalmi, vagy védjegy bejelentési munkát végző céghez. Előbb járjunk utána mi magunk, hogy biztos életképes és egyedi –e az öltet. Ha erről meggyőződtünk, kérjük a témában jártas ügyvéd tanácsát.

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja)

Lehet, hogy több közös költséget fizet, mint amennyit törvény szerint kellene!

2017. június 08. 01:33 - dr. Kovács Norbert

A lakhatással járó alapköltségek - úgymint a víz, villany, fűtés és csatornaelvezetés díjai - mind kőbevésett havi költségek, melyek alapesetben a fogyasztásunk arányában terhelnek bennünket. Ha a közműszolgáltató több vízdíjat fizettetne velünk, mint amennyit tényszerűen elhasználtunk, akkor biztosan valami technikai problémára gyanakodnánk, reklamálnánk és a szolgáltató jó eséllyel felülvizsgálná a számlát. A társasházakban lakók jól tudják, hogy a közös költség is egy ilyen “kőbe vésett” költség, amivel minden hónapban számolni kell. Arról viszont a társasházban élők többségének fogalma sincs, hogy sok esetben több közös költséget fizetnek meg, mint amit jogilag kötelező lenne. Hogy ennek mi az oka? Jöjjenek a részletek!

accountant-accounting-adviser-advisor-159804.jpeg 

Tovább

Talán azt se tudja mi ez, de június 30-tól akár Önnek is kötelező lehet!

2017. június 01. 10:16 - dr. Kovács Norbert

Sokan nem tudják, de külön törvények szabályozzák a hazai cégek energetikai ügyeit. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény már 2015-ben hatályba lépett és bár azóta több módosításon is átesett, jelenleg is megközelítőleg 8000 olyan magyar cég van, akiket a törvényben foglaltak érinthetnek – sok esetben nem is tudnak róla a cégvezetők. A jelenleg is hatályban levő, aktuális törvény értelmében ezeknek a cégeknek ún. Energetikai Szakreferenst kell szerződtetniük energiafogyasztásuk optimalizálásához, energiaköltségeik csökkentése érdekében. Különösen azoknak javaslom a továbbolvasást, akik most úgy gondolják: “Nekem erre nincs szükségem!”

energetika.jpeg

Tovább

Gyakran túlóráztatják? Mutassa meg ezt a cikket munkaadójának!

2017. május 22. 18:56 - dr. Kovács Norbert

Szinte már nem is található olyan munkahely, ahol legalább heti 1-2 alkalommal ne kellene a munkavállalóknak tovább bent maradni a munkahelyükön és egy picit (vagy sokat) túlórázni. A túlórázás szinte iparágaktól és munkaköröktől függetlenül az életünk részévé vált: kinek nagyobb, kinek kisebb mértékben, de minden héten kijut a plusz órákból. Cikkemben azok számára nyújtok információt, akik úgy érzik, hogy a fizetésük (vagy épp a munkáltató által biztosított szabadnapjaik mennyisége) nem áll arányban az irodában eltöltött esték mértékével.

pexels-photo-380769_14_04_44.jpeg

Tovább