Dr. Kovács Norbert blogja

ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász

Magánvezetéken keresztül továbbadás útján történő ellátás és a "leválás" kérdéskörének energiajogi kérdései

2013. október 25. 09:50 - dr. Kovács Norbert

A villamos energiával foglalkozó jogszabályok jelentős mértékben módosultak az elmúlt egy-másfél évben, melyek többsége számos Vállalkozást érinthet, ezért hasznos azok tartalmával tisztában lenni.

A legfontosabb a hálózati tárgyú módosítások közül talán a magánvezetéken keresztül továbbadás útján történő ellátás kérdéskörének újraszabályozása, a rendelkezések egyértelművé tétele. 

 

Hatályos jogunk alapján magánvezeték alatt értjük a közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elemet, vezetéket, vagy átalakító- és kapcsolóberendezést, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál.

Továbbadásnak minősül a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítését a vételezők részére.

A fenti jogterület változásai közvetlenül érinthetik egyrészről mindazon ingatlanüzemeltető és –tulajdonos Vállalkozásokat, akik az ingatlanukon kiépített elektromos hálózaton keresztül biztosítják az ingatlanukon tipikusan bérlőként, vagy használóként jelen lévő vételezők energia ellátását, vagy a másik oldalról: éppen Vállalkozásunkat magánvezetéken keresztül látja el a bérbeadó, vagy az üzemeltető.

Az érintett ingatlanok között tipikusan lehetnek az irodaházak, üzletközpontok, raktárközpontok, ipari központok, iparterületek, de akár a társasházak is.

A témakörben az egyik legfontosabb változás az, hogy az ilyen jellegű ingatlanok tulajdonosai-üzemeltetői kötelesek elkülönítetten kezelni a villamos energia továbbadását és az ehhez kapcsolódó üzemeltetési szolgáltatást a bérleti jogviszony egyéb elemeitől (mint például a bérleti díj fizetése).

Az elkülönített kezelés alatt érteni kell különösen, hogy a villamos energia továbbítására és a magánvezeték üzemeltetésére vonatkozóan külön szerződést kell kötni, amely kötelező tartalmi elemeit jogszabály határozza meg.

A bérlők villamos energiával történő ellátásának körülményeit, módját, a fogyasztás mérésének mikéntjét, a bérbeadó által fizetett rendszerhasználati díj bérlőkre történő áthárításának módját, a nem fizetők kikapcsolásának speciális szabályait részletesen meghatározzák a módosult jogszabályok.

Az elkülönítésnek a számlázásban is meg kell jelennie; a villamos energia-szolgáltatást nem csak a bérleti díjtól elkülönítetten kell számlázni, de a villamos energia számlán belül is külön szükséges szerepeltetni a vezetékhálózat használati díját, a felhasznált villamos energia árát, a továbbhárított rendszerhasználati díj elemeit, stb..

Helyes számlázás esetén egyszerűen meggyőződhetünk arról, hogy piaci áron, vagy ahhoz közelítően vásároljuk-e az energiát, vagy éppen mennyit fizetünk a magánvezeték használatáért, míg külön számlázás hiányában erről gyakorlatilag lehetetlen meggyőződni.

Kevesen tudják, hogy a módosult villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) lehetőséget biztosít azon vételezőknek, akik korábban kizárólag energia továbbadóktól tudtak villamos energiát vételezni, hogy azt a szabadpiacról szerezzék be; azaz – másként szólva - ne az őt ellátó bérbeadó-üzemeltetőtől, hanem az általa választott kereskedelmi engedélyestől vásárolja a szükséges villamos energiát, természetesen piaci körülmények között.

Ezen szándék esetén a vételezőnek be kell jelentenie „leválási” igényét a továbbadónak, a területileg illetékes villamos energia elosztóhálózati engedélyesnek, illetőleg a kiválasztott villamos energia kereskedőnknek.

Ezt követően az elosztó megvizsgálja, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy valóban zárt rendszerben történjen a vételező mérése. Ha ez a feltétel teljesül, akkor „csupán” egy mérőhelyet kell kialakítani a hiteles mérés biztosítása érdekében.

A továbbadó köteles a hálózati engedélyessel és a vételezővel együttműködni; a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé tenni, azaz nem tagadhatja meg, és semmilyen módon nem korlátozhatja a vételező „leválását”.

Ennek megtörténte után az elosztó a vételezővel hálózathasználati szerződést köt, majd a vételező (most már felhasználó) villamos energia vásárlási- és mérlegkör tagsági szerződést köt az új kereskedővel.

Ha a továbbadó és vételező hosszú távú szerződéssel rendelkezik, a jogszabály akkor is lehetőséget ad arra, hogy 60 nap alatt más kereskedőhöz szerződjön. Azonban, a leválás után, a piacra lépést követően a továbbadó továbbra is számlázhat üzemeltetési költséget, ún. magánvezeték-használati díjat a vételezőnek, hiszen a csatlakozási pont és új mérőhely közötti szakasz karbantartásáért és üzemeletetésért ő maradt a felelős, neki ezzel költsége keletkezik – ebben az esetben azonban már jóval kisebb költségről beszélünk.

A tapasztalatok szerint abban az esetben éri meg „leválni” az energiatovábbadó rendszeréről, ha a vételező legalább 100.000 kWh/év fogyasztással rendelkezik és valóban magasabb áron kapja a villamos energiát, mint amennyiért azt a piacról képes lenne beszerezni.

Ez alatti fogyasztás esetén ugyanis nem biztos, hogy rövid időn belül megtérül a leválással járó kiadás.

Látható, hogy a jogszabályok változásai miatt a bérbeadó-üzemeltetőknek alapvetően újra kell gondolniuk a bérlőikkel, illetőleg az általa ellátott vételezőkkel kialakított szerződéses és elszámolási rendszerüket. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ugyanis ellenőrzi, figyelemmel kíséri a villamos energiára vonatkozó szabályok betartását, és ha jogsértést észlel, a jogsértő engedélyköteles tevékenységéből származó árbevételére vetített jelentős mértékű bírságot szabhat ki.

Ennél az összegnél bizonyosan kedvezőbb szakértőt megbízni a tevékenység átvilágításával és a jogszabályoknak megfelelő rendszerek kialakításával, illetőleg a másik oldalról: a piacra lépési folyamat teljes körű lebonyolításával.

 

Dr. Kovács Norbert ügyvéd, energetikai szakjogász
Dr. Sándor Ügyvédi Iroda

komment
süti beállítások módosítása